Tizenhat �vesen deb�t�lt az els� oszt�lyban, onnant�l kezdve arany bet�kkel �r�dott a futballt�rt�net egyik legragyog�bb p�lyafut�sa. Magyarorsz�g 1956-os orosz megsz�ll�sa ut�n k�t �vre eltiltott�k a futballt�l, majd szerz�d�st k�t�tt a Real Madriddal, ahol �jra legjobb form�j�ban t�nd�k�lt, sokak szerint az utols� komoly magyar futballsikereket �rte el. Madridban m�ig �ri�si szerencs�nek tartj�k, hogy m�g a kihagy�s ut�n is felvet�d�tt leigazol�s�nak �tlete. Tr�fe�k sokas�g�t nyerte Magyarorsz�gon �s Spanyolorsz�gban is. Hajsz�lpontos �tad�sok, remek helyezked�s, kiv�teles l�v�technika, mozg�konys�g jellemezte.

Pusk�s Ferenc 1927. �prilis 2-�n sz�letett Budapesten. �desapja j�tszott a Kispestben �s edz�je is volt, � nevelte fi�t a futball szeretet�re. N�pes, �m szer�ny k�r�lm�nyek k�z�tt �l� csal�db�l sz�rmazott, gyerekkor�ban rongyokb�l �s �js�gpap�rb�l k�sz�lt labd�val kezdett el j�tszani. Hamarosan t�bbet jelentett sz�m�ra a futball, mint puszta id�t�lt�st, meg is ragadta a lehet�s�get, hogy beker�lj�n a Kispest serd�l�csapat�ba, apja kezei al�. K�t �v az ifj�s�gi csapatn�l, majd 16 �vesen m�r a feln�ttekn�l tal�lta mag�t. Mind�ssze k�t �vet kellett v�rni, 1945. m�rcius m�sodik�n m�r a feln�tt v�logatottban is bemutatkozhatott a N�pstadionban Ausztria ellen. Ezen a m�rk�z�sen meg is szerezte els� v�logatott g�lj�t, a csapat 5-2-re gy�z�tt. Ekkor m�g nem t�lt�tte be a 18-at!

Eur�pa legjobb j�t�kosa
1949-ben klubja, a Kispesti AC �talakult, nev�t Budapesti Honv�dra v�ltoztatt�k, a piros-fekete szerel�s helyett pedig j�tt a piros fels�, feh�r r�vidnadr�g �ssze�ll�t�s. A Honv�d a hadsereg csapata volt, sikeres klubnak sz�m�tott akkoriban, v�logatott j�t�kosok sokas�g�t adta, a kor legjobb egyes�lete tal�n eg�sz Eur�p�ban.

Hazai p�ly�n 1943-t�l 1956-ig senki sem tudta megverni a magyar v�logatottat, a sorozatnak Csehszlov�kia vetett v�get. K�zben 1953-ban az �js�g�r�k Eur�pa legjobb j�t�kos�nak v�lasztott�k. Ha akkor l�tezett volna Aranylabda...

1956. okt�ber 14-�n k�nyszer�lt b�cs�t venni a v�logatott�l, v�letlen�l szint�n Ausztria ellen. Megl�tte szok�sos g�lj�t azon a meccsen is. Ellentmond�sos v�lem�nyek vannak arr�l, hogy mi�rt nem ker�lt be t�bbet a nemzeti csapatba, amelyben nyolcvann�gy m�rk�z�sen nyolcvanh�romszor tal�lt be... N�h�ny j�t�kos ugyanis a Kispest d�l-amerikai t�r�j�r�l rendesen hazat�rt (pl. Bozsik), m�g n�h�nyan el�bb Nyugat-Eur�pa fel� vett�k az ir�nyt (pl. Czibor, Kocsis �s Pusk�s). Itthon szankci�kat helyeztek kil�t�sba...

Di St�fanoval: legend�s p�ros
V�g�l nem t�rt haza a v�rhat� "fogadtat�s" miatt, a magyar sz�vets�g el is tiltotta egy �vre, amihez a FIFA hozz�adott m�g egyet... K�lf�ld�n kellett teh�t csapatot tal�lnia, persze, miut�n letelik az eltilt�s... 1958-ban be is jelentkezett �rte a ... Manchester United... Hetekig folytak az egyeztet�sek, korabeli h�rforr�sok (Manchester Evening News) �s szurkol�k elmond�sai szerint m�r igen k�zel �llt a Sz�guld� �rnagy a szerz�d�s megk�t�s�hez (a sokszorosan alacsonyabb fizet�s ellen�re is), �m sem a FIFA, sem az angol sz�vets�g nem adta r� �ld�s�t. Azt�n egy River Plate elleni m�rk�z�ssen m�r a Real Madrid mez�t h�zhatta mag�ra... A George Best - Pusk�s Ferenc p�ros helyett �gy j�tt l�tre az Alfredo Di St�fano - Pusk�s Ferenc p�ros.

Pusk�s t�bb eur�pai �s d�l-amerikai orsz�gban is megfordult, sz�mos olasz csapat aj�nlat�t utas�totta vissza (a San Remon�l j�rt edz�sekre, hogy form�ba lend�lj�n, de vitte volna az AC Milan �s a Juventus is), miel�tt a Real Madridba igazolt volna. �sterreicher Emil seg�ts�g�vel ker�lt a Klubhoz, ahol olyan szenz�ci�s k�pess�g� t�rsak k�z�tt j�tszhatott, mint Alfredo di St�fano, Kopa, Rial, Santamar�a, Gento, Dom�nguez.

A spanyol drukkerek kezdetben aggodalommal figyelt�k a harmincas �veiben j�r�, kiss� t�ls�lyos Pusk�st, nem gondolt�k, hogy a cs�cson l�v� Madridnak egy meccshi�nnyal k�zd� j�t�kos haszn�ra lehet. Az id� azonban sz�pen helyrerakta a dolgokat, hamarosan elnyerte a szurkol�k bizalm�t, a k�tked� hangok megsz�ntek l�tezni Panchot illet�en.

Els� szezonj�ban m�g nyelvi neh�zs�gek h�tr�ltatt�k, a beilleszked�s id�szaka volt ez. Ett�l f�ggetlen�l sz�rt az id�ny sor�n n�gy mesterh�rmast, (els� hazai meccs�n a Chamart�nban r�gt�n egy tripl�val nyitott a Sporting Gij�n ellen). 1959. janu�rj�ban pedig a Las Palmas elleni 10-1 alkalm�val r�gott h�rmat. Az 1960-61-es szezonban az Elche b�nta Pusk�s zsenialit�s�t. N�gy Pancho g�l, a v�geredm�ny 11-2, r� egy �vre �t g�l, szint�n az Elche ellen. 1963-ban nemcsak otthon, de a Nou Campban is h�rmat v�gott a Barcelon�nak.

1959-60-ban, m�r mindh�rom sorozatban, ahol a Real Madrid elindult, g�lkir�ly lett, legjobb bar�tja pedig csat�rt�rsa, Alfredo di St�fano. Huszonn�gy meccsen huszon�t g�l a lig�ban, ezt m�g h�rom g�lkir�lyi c�m k�vette.

G�l �s m�g t�bb g�l. A BEK-ben 39 meccsen 34 g�lig jutott, az 1960-as BEK-d�nt�ben az Eintracht Frankfurt ellen n�gyszer tal�lt be. D�nt�ben sem azel�tt sem az�ta senki nem tudott n�gy g�lt szerezni. 7-3-ra nyert a Real Madrid.

G�lkir�ly lett az 1960/61-es, az 1962/63-as �s az 1963/64-es szezonban. Spanyol kup�t nyert 1962-ben, a Sevilla elleni 2-1 alkalm�val mindk�t g�l az �v�. 1966-ban �jra begy�jt�tte a BEK-serleget a Real Madrid, de a d�nt�n nem j�tszott. 1960-ban viszont a Penarol elleni vil�gkupa-d�nt� megnyer�s�hez k�t g�llal j�rult hozz�. Tov�bb� az 1962-es Benfica ellen elvesz�tett d�nt�n is mesterh�rmast �rt el. �s a sor m�g sok�ig folytathat�...

K�l�nleges egy�nis�g
Emberileg �s j�t�kosk�nt is kiv�teles volt, a spanyol szurkol�k szeretet�t is mindig megh�l�lta. 1961-ben megkapta a spanyol �llampolg�rs�got �s ugyanabban az �vben Marokk� ellen p�ly�ra l�pett a spanyol nemzeti tizenegyben. Harmincn�gy �ves volt akkor. H�romszor volt m�g v�logatott, a chilei vil�gbajnoks�g idej�re esett mindh�rom m�rk�z�s, Csehszlov�kia, Mexik� �s Braz�lia ellen. Egy gy�zelem mellett k�t veres�g azonban nem volt el�g a csoportb�l tov�bbjut�shoz...

G�ll�v� k�pess�gei egyed�l�ll�ak voltak, h�rom BEK, sorozatban �t bajnoki c�m, egy spanyol kupa, n�gy Pichichi a term�s. P�lyafut�sa befejezt�vel v�llalkoz�sba fogott, de ez nem volt t�l j�vedelmez�, visszat�rt h�t a futballp�lya k�rny�k�re. Edz�k�nt!

A g�r�g Panathinaikost 1971-ben BEK-d�nt�be vezette (az Ajax ellen). Az el�d�nt�ben a Crvena Zvezda ellen 4-1-es h�tr�nyb�l v�rta csapat�val a visszav�g�t �s innen siker�lt kiharcolnia a d�nt�t! Milan Miljanic (k�s�bb a Real Madridn�l is dolgozott), a 'Zvezda akkori edz�je �gy eml�kezett arra az el�d�nt�re a Pusk�s Ferenc Stadion n�vad� �nneps�g�n: "Sohasem felejtem el az 1971-es BEK-el�d�nt�t: Pusk�s a Panathinaikosz, j�magam a Crvena Zvezda kispadj�n �ltem. Belgr�dban 4-1-re nyert�nk, �s azt hittem, ez el�g lesz a fin�l�hoz. Nem �gy t�rt�nt: a visszav�g�n 3-0-val a g�r�g�k harcolt�k ki a tov�bbjut�st, s ezt Pusk�s zseni�lis h�z�sainak k�sz�nhett�k. Ennek a meccsnek a kazett�j�t hoztam aj�nd�kba."

Volt a chilei Colo Colo �s a paraguay-i Sol de Am�rica edz�je, de megfordult sz�mos orsz�gban, mint edz�, illetve technikai igazgat�, p�ld�ul Kanada, Egyiptom, Sza�d-Ar�bia, Ausztr�lia.

1999-ben a La Gazzeta Dello Sport a "Signor Gol"-k�nt nevezte, �ri�si ered�nyeinek k�sz�nhet�en. A lap a statisztik�kat elemezve Pel� f�l� helyezte.

A nagyszer� Pusk�s vagy ahogy Magyarorsz�gon h�vt�k: "�csi", emblematikus figur�ja a Real Madridnak, a szurkol�k pedig a Real Madrid legsikeresebb korszak�nak legnagyobbjai k�z�tt emlegetik.

Az Aranycsapat
Sokan tartj�k (a magyarok nagyr�sze biztosan) az "Aranycsapat" n�ven elh�res�lt magyar v�logatottat a valaha volt legjobb nemzeti csapatnak. A t�mad�sorban Pusk�s Ferenccel az 1952-es olimpia megnyer�se ut�n (Jugoszl�via ellen) szinte mindenki egy�rtelm� es�lyesk�nt tartotta sz�mon a v�logatottat az 1954-es sv�jci vil�gbajnoks�gon. Kezdetben minden sz�pen indult... A k�t vil�gesem�ny k�z�tt k�tszer tal�lkozott a magyar �s az angol v�logatott. El�sz�r a Wembley-ben, ahol a Sz�guld� �rnagy k�tszer k�sz�nt be, az els�t ezek k�z�l egy olyan pimasz visszah�z�s csel el�zte meg, amelyet az�ta is emleget a vil�g. El�sz�r kapott ki az angol v�logatott hazai p�ly�n a kontinensr�l �rkezett csapatt�l. 1954. m�jus 23-�n a visszav�g�s rem�ny�ben �rkeztek Magyarorsz�gra az angolok, de cs�nya 7-1-es veres�ggel t�rhettek haza. A N�pstadionban lej�tszott m�rk�z�sre egy�bk�nt �ll�t�lag egymilli�s(!) jegyig�nyl�s �rkezett! Az 1954-es VB-n az NSZK elleni 8-3-n�l egy durva bel�p�t k�vet�en s�r�lt meg, amely miatt ki kellett hagynia a Braz�lia �s Uruguay elleni �sszecsap�sokat. A d�nt�re visszat�rhetett, amelyen m�r a 7. percben betal�lt, �s akkor m�g �gy t�nt, a pap�rforma j�n be. A n�metek azonban megford�tott�k a meccset �s mindenki meglepet�s�re �v�k lett a vil�gbajnoki c�m. Az igazs�ghoz hozz�tartozik, hogy Ling j�t�kvezet� nem adta meg les miatt Pusk�s szab�lyos g�lj�t a v�g�n, amelyr�l el�g csak annyit tudni, hogy k�s�bb az angol sportt�rs elismerte, hogy hib�zott, amikor lest intett, illetve egy n�met dokumentumfilm, amely j�r�szt a d�nt� �pen maradt felv�teleit dolgozza fel a j�t�kosok interj�ival vegy�tve, k�pi anyagot is szolg�ltat az eset egy�rtelm� meg�t�l�s�re. A v�logatottban szerzett g�lokat tekintve sok�ig cs�cstart� volt, csak 2003-ban az ir�ni Ali Daei d�nt�tte meg rekordj�t.

Eml�kezetes (na itt ki lehetne emelni szinte mindet) meccsei k�z� tartozik az 1952-es Sv�dorsz�g (el�z� olimpia gy�ztese) elleni 6-0, csapatkapit�nyk�nt term�szetesen a mez�ny legjobbja �s az alb�nok elleni 1950-es 12-0, amikor n�gy g�lt szerzett. 1953-ban R�m�ban nyert a v�logatott 3-0-ra a h�zigazda Olaszorsz�g ellen, ezzel a rangos tr�fe�nak sz�m�t� Dr. Ger� kupa Magyarorsz�gra ker�lt.

Utols� �vei
1997-ben az Ausztr�lia elleni bar�ts�gos m�rk�z�sen (70. sz�let�snapj�n) m�g l�thattuk �t a N�pstadionban.

2000. okt�ber�ben Amancio Amaro �s Alfredo Di St�fano, Pusk�s kor�bbi csapatt�rsai Budapesten j�rtak, ahol megl�togatt�k r�gi bar�tjukat, csapatt�rsukat, �s �rdekl�dtek eg�szs�gi �llapota fel�l. Ekkor m�g nyugodtan t�rhettek haza, hiszen a m�r akkor is betegesked� �csi b�csi �llapota m�g kiel�g�t� volt.

2002-ben tisztelet�re nevezt�k �t a N�pstadiont Pusk�s Ferenc Stadionra (a n�vad�n a Real Madridot Alfredo Di St�fano �s Emilio Butragueno k�pviselte). Hetven�t �ves volt ekkor. Butragueno �gy m�ltatta Pusk�st: "Nem hasonl�thatom magam Pusk�shoz, mert � zseninek sz�letett. � nek�nk is akkora legenda, mint honfit�rsainak. �ri�si r�szt v�llalt a Real sikereib�l, �s ez�rt a spanyol szurkol�k m�g mindig h�l�sak neki. Csak azt mondhatom, csod�latos futballista volt, k�sz�nj�k, hogy seg�tett naggy� tenni a Realt." A 2005. augusztus 14-ei Pusk�s Ferenc V�logatott-Real Madrid m�rk�z�sen viszont m�r nem kock�ztatt�k az eg�szs�g�t, a K�tv�lgyi-k�rh�zban n�zte v�gig a tal�lkoz�t.

2006. november 17. Minden mag�ra valamit is ad� sajt�org�num c�mlapon sz�mol be a futballvil�g leg�jabb trag�di�j�r�l. Pusk�s Ferenc a reggeli �r�kban t�vozott az �l�k sor�b�l. November 17-�t a korm�ny nemzeti gy�sznapp� nyilv�n�totta. A Sz�guld� �rnagy csatlakozott a legend�s Aranycsapat m�r nem �l� tagjaihoz �s az �gi futballp�ly�kon l�vi tov�bb a g�lokat a r�gi t�rsakkal. Nyugodj�k b�k�ben!

Pusk�s sz�mokban
N�v: Pusk�s (Purczeld) Ferenc
Sz�let�si id�/hely: 1927. �prilis 2. Budapest
A Real Madrid j�t�kosa: 1958. j�nius 1. - 1967. j�nius 30.

Klubjai j�t�kosk�nt:
1939-1956: Kispesti AC (k�s�bb Budapesti Honv�d)
1958-1967: Real Madrid CF


Edz�i p�ly�ja:
1967: Hercules ALicante
1967: San Francisco Gales
1967-1968: Vancouver Royals
1969: Alaves
1970-1974: Panathinaikosz
1974-1976: Colo Colo
1976-77: Sza�d-Ar�biai sz�vets�gi kapit�ny
1977: Murcia
1978-1979: AEK Ath�n
1979-1984: Al-Maszri
1985: Sol de America
1986: Cerro Porteno
1988-1991: Panhellenic South Melbourne
1992: az MLSZ ut�np�tl�s-, majd nemzetk�zi igazgat�ja
1993: magyar sz�vets�gi kapit�ny

Eredm�nyei j�t�kosk�nt:
6-szoros spanyol bajnok (1960-61, 1961-62, 1962-63, 1963-64, 1964-65, 1966-67)
3-szoros BEK-gy�ztes
1-szeres spanyol kupa gy�ztes
1-szeres vil�gkupa-gy�ztes
3 Ram�n de Carranza kupa
1 Trofeo Aid el Kabir
1 Benito Villamar�n
4-szeres spanyol g�lkir�ly (1960, 1961, 1963, 1964)
Az Aranylabda-szavaz�son m�sodik (1960)

5-sz�r�s magyar bajnok (1949-50, 1950, 1952, 1954, 1955, nem hivatalos bajnoki c�m: 1956)
4-szeres magyar g�lkir�ly
Olimpiai bajnok (1952)
VB-d�nt�s (1954)

Eredm�nyei edz�k�nt:
3-szoros g�r�g bajnok (1969-70, 1971-72, 1978-79)
1-szeres ausztr�l bajnok (1990-91)
1-szeres ausztr�l kupagy�ztes (1990)

4-szeres spanyol v�logatott
84-szeres magyar v�logatott (83 g�l) - egyes statisztik�k szerint 85 meccs 84 g�l

M�rk�z�sei a Real Madridban:
180 bajnoki
39 BEK
41 Copa del Rey
2 vil�gkupa
110 bar�ts�gos �s egy�b meccs

324 g�l 372 m�rk�z�sen mindent �sszevetve
240 g�l 263 hivatalos m�rk�z�seken

Egy�b c�mei:
Eur�pa legg�ler�sebb j�t�kosa (1948 - 50 g�l)
Vil�gv�logatott (1963)
Eur�pa-v�logatott (1965)
FIFA Hall of Fame tagja (1998)
A 20. sz�zad legjobb magyar j�t�kosa (2001)
A Nemzet Sportol�ja (2004)
Az IFFHS huszadik sz�zad g�lkir�lya c�met Pusk�s Ferenc kapta.
A NOB �rdemrend tulajdonosa.
Minden id�k harmadik legjobb g�ll�v�je Pel� �s Josef Bican m�g�tt.
Kispest d�szpolg�ra.